Javában tart a cigánykivándorlás Kanadába. Vegyes a kép. Némelyik megyében a helyi viszonyokat jól ismerő cigány vezetők sem tudnak arról, hogy a romák nagyobb számban elhagyták volna szülőföldjüket.
Máshonnan viszont százával-ezrével keltek útra. Az egyik nógrádi cigány politikus szerint mára a romák is megfontoltabbakká váltak: nem égetnek fel minden hidat maguk mögött, számolnak azzal a lehetőséggel, hogy esetleg majd vissza kell térniük.
Balog Zoltán államtitkár külön is köszöntötte a kanadai nagykövetet egy nemrégiben tartott budapesti konferencián, amelynek témája a készülő nemzeti romastratégia volt. A nagyköveti érdeklődés aligha tekinthető pusztán udvariassági gesztusnak: a magyarországi cigányok újra tömegével érkeznek Kanadába.
Hasonló okok miatt 2001-ben Kanada egyszer már bevezette a vízumkényszert, amit 2008-ig fenn is tartott. Az időközben eltelt három és fél évben hozzávetőleg hétezer magyar állampolgár adhatott be kérelmet a kanadai hatóságokhoz – tájékoztatta még szeptemberben a távirati irodát Tóth József, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője.
Az egyik kanadai napilap, a Sun News honlapja október végén adott hírt arról, hogy naponta átlagosan ötven cigány érkezik Magyarországról a torontói nemzetközi repülőtérre, és kér menedékjogot rasszista üldöztetésre hivatkozva. A repülőtéri személyzet már alig bírja a terhelést. Volt olyan nap, amikor erősítést kellett kérni: egyetlen éjszaka 110-en folyamodtak menekültstátuszért.
Tetézi a bajt „Kanada történetének legnagyobb emberkereskedelmi bűnügye”, amelynek szálai Veszprém megyéből, Pápáról kitelepült cigány családokhoz vezetnek. Az Origo internetes portál helyszínen készült cikksorozatban tudósított a részletekről. A vád szerint a pápai családok cigányokat csábítottak Kanadába – a Torontóhoz közeli Hamiltonba –, elvették tőlük papírjaikat és az államtól kapott támogatást, majd rabszolgasorban tartották („csicskáztatták”) áldozataikat.
Elszigetelt esetről van szó – hangsúlyozta lapunknak Babai János, egy Veszprém megyei cigány vezető. Elmondása szerint egyébként sincs jele annak, hogy a megyében „tömeges mozgolódás” lenne a cigányok körében. Akik mégis kimennek, idővel általában vissza is jönnek.
A kisebbségi vezetők több más megyében sem érzékelik, hogy kivándorlási lázban égnének a cigányok, legfeljebb néhány család távozott Kanadába. Kérdésünkre legalábbis erről számolt be Csóka János Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, Dógi János Békésből, Vörös István Komárom-Esztergomból. A terjedő hírek ellenére ugyanezt állította a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Varga Dénes is.
Borsodból viszont az elmúlt egymásfél évben legalább ezren utaztak ki, és nem csak cigányok – közölte a megyei cigány közélet egyik neve mellőzését kérő képviselője.
Nógrád megyében alig van település, ahonnan még ne mentek volna, vagy ne készülnének kimenni romák Kanadába – mondja egy salgótarjáni cigány politikus, aki szintén nem kívánja nyilvánosságra hozni a nevét. Tapasztalatai szerint korábban főként képzetlen és munka nélküli romák vágtak neki az útnak, az utóbbi időben inkább olyanok, akik az átlagosnál iskolázottabbak – esetleg diplomával és nyelvtudással is rendelkeznek –, de idehaza ugyanúgy nem találnak megélhetést. A cigányok ma már óvatosabbak, mint régen. Valahogy összekaparják az utazási költséget: ha egy módjuk van rá, akkor nem teszik pénzzé mindenüket, mielőtt felülnének a repülőgépre. Felkészülnek rá, hogy talán csak évek múlva, de kénytelenek lesznek visszajönni – és akkor lakniuk kell valahol.
„Rendesen benne vagyunk a kivándorlási folyamatban” – konstatálja a Somogy megyei Balogh Imre is. Készítettek egy felmérést: csak a barcsi kistérségből ötven-hatvan cigány család vándorolt ki.
A somogyiak azonban nem feltétlenül Kanadát tekintik célországnak, sokan Angliában vagy Németországban próbálnak szerencsét. Jellemzően az apa vagy egy idősebb, lehetőleg hasznosítható szaktudással rendelkező gyerek megy előre. Ha talál munkát, és megfelelőnek ítéli a körülményeket, utánaindul a család. „Tisztességes, becsületes, dolgozni akaró cigányok utaznak ki”– jelzi Balogh Imre is, hogy a Kanadában működő bűnszervezet ügyéből nem szabad általánosító következtetéseket levonni.
„Forró a helyzet” Hajdú-Bihar megyében is. Aba-Horváth István személyes ismeretségi köréből csak az elmúlt hónapban három debreceni család vándorolt ki Kanadába. Bár annak lehetőségét, hogy egyes településeken szervezett akció állhat a háttérben, elvileg nem lehet kizárni, többekhez hasonlóan Aba-Horváth sem tud ilyen konkrét esetről.
Az itthon maradt romák internetes közösségi oldalak – és persze „szájhagyomány” – útján jutnak praktikus tanácsokhoz. A világháló révén értesülnek arról is, mi vár rájuk odakint. Aba-Horváth István szerint Kanadából rendre lelkesítő hírek érkeznek: megoldott a lakhatás, az oktatás és az egészségügyi ellátás, mindehhez ráadásul tekintélyes mértékű segély is társul.
A magyarországi cigányok – folytatja a hajdúsági cigány vezető – tisztában vannak azzal, hogy csak a töredékük kapja meg a menekültstátuszt. Többségük azért vonja vissza a menedékjogi kérelmet,mert a gyorsan meghozott elutasító döntést rövid időn belül kitoloncolás követi, így azonban állítólag egy évig Kanadában lehet tartózkodni. (Más kérdés, hogy a határvédelmi hivatal egyik tisztségviselője a már idézett Sun News napilapnak úgy nyilatkozott: sok cigány nem hagyja, hogy kiutasítsák, inkább illegálisan Kanadában marad.)
Kissé valószerűtlenül hangzik, de Aba-Horváth István számításai szerint az állami támogatásnak köszönhetően a népesebb családok akár több millió forintnak megfelelő összeget is félretehetnek Kanadában egyetlen év alatt. „Ha kizárólag az anyagi szempontokat nézzük, akkor ki az a hülye, aki nem megy ki?” – teszi fel a kérdést, hogy rögtön válaszoljon is rá: „Hát, az olyanok, mint én!”
(NOL)
Kapcsolódó hírek:
"A cigányok csődbe viszik a kolozsi sósfürdőt" - a román lapokban gond nélkül meg lehet nevezni a kártékony elemeket
Sheffield, Anglia: Beilleszkedni képtelen bevándorló cigányok miatt lázadozik a helyi multikultúra
"Gettófelszámolás" Fidesz-módra: büntetés helyett kétmillió forintot adnak ajándékba az önkormányzati ingatlanokat tönkretevő retkeknek
A gyulaji cigányokat sem valami rendes szakmára, hanem "önvédelemre" oktatják - a szegény romák ugyanis köztudottan mindig csak védekezni szoktak