A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította. Végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat - és a vele járó, jelenleg körülbelül egymillió svéd koronát  kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjjal.

(Az állítólag szintén zsidó gyökerekkel rendelkező) Nobel talán nem is gondolta, az  alapítvány szinte csak zsidókat, vagy a vakolók szekértolóit fogja  csak díjazni. Elismert tudományos munkásága csupán a kiválasztottaknak lehet. Nézzük eme elmélet igazolását a "magyar" díjazottak vizsgálatával.

Ha megkérdezzük az utca emberét, mondjon magyar Nobel-díjast, "kertészimre", "elliewiesel", "gábordénes" nevét mondják, talán páran ismerik csak Szent-Györgyi Albert nevét.

Tisztázzuk:

Bárány Róbert

Hevesy György

Békésy György

Wigner Jenő

Gábor Dénes

Polányi János

Ellie Wiesel

Oláh György

Harsányi János

Herskó Ferenc

mind-mind zsidók voltak!

Csupán kettő (vagy három) magyar díjazottról beszélhetünk:

Lénárd Fülöp (1862-1947)

Szent-Györgyi Albert (1893-1986)

Zsigmondy Richárd (bár szülei magyarok voltak, ő magát osztráknak tartotta,ezért nem kívánok róla szólni)

Szent-Györgyi Albert nevét sokan ismerik, talán azt is sokan tudják, hogy 1937-ben kapta meg a Nobel-díjat "a biológiai égésfolyamatok, különösképpe a C-vitamin...szerepének terén tett felfedezéseiért". Sokáig beleillett a képbe a szegedi professzor, lelkes humanista volt. A díját a szovjet-finn háború idején a finneknek ajánlotta fel. Később a Magyar-Szovjet Társaság első elnöke lett. Aztán saját tapasztalatai nyomán megismerte a zsidó bolsevizmus valóját, embertelenségét, és külföldre menekült.

Ám hányan ismerik Lénárd Fülöp nevét? Korának egyik legnagyobb kísérleti fizikusa több jelölés után 1905-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat, a katódsugárzással kapcsolatos kutatásaiért. Pozsonyban született egy németül beszélő családban, de Ő élete folyamán végig büszkén vallotta magát magyarnak.

Neve felendőbe merült, miért is? A Németországban dolgozó tudós ráébredt a világot vezérlő zsidó métely veszélyére, és a nemzetiszocializmus lelkes híve lett. Ezért nevét maximum a szakmai könyvek említi, ott is csak  egy-egy lábjegyzetben.

A fentiekből láthatjuk, nem hiába a mondás: a világ második legnagyobb zsidó ünnepe a Nobel-díj átadás. (Az első az Oscar-díj.) Sok kiváló "koponyánk" mellett legyünk büszkék a fenti két tudósra, elsősorban nem a díj miatt, hanem mert oly nagyot alkottak a világnak, amit még a zsidók is kénytelenek voltak elismerni!

Németh Gábor - Kitartás.hu