Nógrádi György az izraeli-iráni konfliktusról

Hónapok óta mélyül a konfliktus Izrael és Irán között. A perzsa ország immár nagyon közel került saját atombombája kifejlesztéséhez (Izraelnek mióta is van?), a zsidó állam pedig mindenáron szeretné ezt megakadályozni. A honvedelem.hu által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő szerint, most először vált reális veszéllyé egy háború a két ország között.

Ami eddig csak egy lehetőség volt, az az elmúlt napokban sajnos reális veszéllyé vált. Azaz könnyen kitörhet a háború Izrael és Irán között - mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértőt azért kérdeztük a két közel-keleti állam közötti konfliktusról, mert Irán bejelentette: augusztus 21-én megkezdik a Busehrben felépült atomerőmű beindítását, a reaktor nukleáris üzemanyaggal való feltöltésével. Ezzel párhuzamosan pedig az iráni haditengerészet hajói is elhagyták kikötőiket.

Verbális háború

Az Izrael és Irán közötti konfliktus elmélyülését jól nyomon lehetett követni az elmúlt esztendőkben - emelte ki Nógrádi György. Mahmúd Ahmadinezsád, a perzsa állam elnöke többször is kijelentette, országa stratégiai célja Izrael eltörlése. Mindemellett pedig folytatják békés célú atomprogramjukat is, amely csak az ő szemükben békés, a világ államainak nagy része elítéli (pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy a világnak azon államai, melyek zsidó befolyásoltság alatt sínylődnek). Erre válaszul a zsidó állam vezetői közölték: mindenáron megakadályozzák az iráni atomlétesítmények beindítását, emellett pedig azt is szeretnék, ha Teheránban új kormány kerülne hatalomra (az eszközökben nem fognak válogatni).

Iráni atomerőmű

- A konfliktus alapja, hogy mindkét ország fél a másiktól, és évek óta tartó verbális háborút folytatnak, amelyben az elhangzottakat nagyon komolyan is veszik - vélte a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve: mind Iránnak, mind pedig Izraelnek regionális vezetői ambíciói vannak a térségben, s mindkét fél úgy érzi, hogy a másik veszélyezteti ezen célok elérését. A helyzetet viszont bonyolítja, hogy ameddig Szíria, a Hámász, és a Hezhollah is Irán szövetségesének számít, addig Izraelnek csak egyetlen valós támogatója van, az Amerikai Egyesült Államok.

A hírekből jól tudjuk, hogy az elmúlt napokban mindkét ország számos katonai lépést tett, amelyek egy esetleges háború kitörését vetítik előre - hangsúlyozta Nógrádi György. Az iráni haditengerészet ezer kilométeres sugarú körben küldte szét gyorsnaszádjait, a Vörös-tengerre, Omán környékére és az Indiai Óceánra. Ezek az eszközök képesek arra, hogy fellépjenek a támadó szövetséges flották ellen.

Ezzel szemben pedig a Közel-Keletre, az iráni partok közelébe érkezett egy amerikai flottaegység. Augusztus 11-én a USS Nassau, másnap pedig a USS Truman közelítette meg a perzsa állam partjait. A két repülőgép-hordozó fedélzetén összesen 36 repülőgép - azaz három repülőszázad - és tizenkétezer haditengerész tartózkodik. Az „úszó repülőtereket" pedig rombolók és tengeralattjárók kísérik. Egy harmadik anyahajó is a térségbe tartott, ám az „utolsó pillanatban" Pakisztán felé irányították, hogy közreműködjön az árvíz sújtotta területeken a segítségnyújtásban. Természetesen mindezzel párhuzamosan megkezdődött az izraeli haditengerészet „mozgása" is a Vörös-tengeren.

Szövetségesek és ellenségek

Az izraeli-iráni konfliktust mindezek mellett jó néhány dolog árnyalja - hangsúlyozta Nógrádi György. Az egyik ilyen, hogy teljesen más Kína, Oroszország, és az Amerikai Egyesült Államok érdeke a kérdésben. Amíg Oroszország és Kína számára rendkívül fontos a gazdasági kapcsolat Iránnal, addig az USA-ban 2008 óta törvény rögzíti az Izrael melletti elkötelezettséget.

Ki kell még emelni a török, az egyiptomi és a szaúdi véleményeket is. Törökország egyértelműen bejelentette, hogy nem engedné át légterén az Iránt támadó amerikai és az izraeli repülőgépeket, sőt a nemzetközi embargó ellenére a perzsa országot üzemanyaggal is ellátnák. Egyiptom, az Iránnal szövetséges Hámászban saját belpolitikai ellenfeleit látja, Szaúd-Arábia pedig retteg Irántól, de mégis kételyei vannak, hogy átengedje-e légterét az amerikai és az izraeli gépeknek. Ebben az esetben ugyanis teljesen elszigetelődne, és nagyon nehéz helyzetbe kerülne az iszlám világban

Ráadásul maga az iszlám világ is megosztott, hiszen szemben állnak egymással a síiták és a szunniták, Irán pedig az egész szunnita világgal - hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő, aki úgy gondolja, hogy egy esetleges fegyveres konfliktusra utalhat az is, hogy az elmúlt napokban érezhetően nőtt a feszültség Izrael és Libanon között. Ahmadinezsád elnök bejelentette, hogy a ramadán után Libanonba utazik. Erre válaszul Izrael közölte, hogy ha a Hezbollah megtámadja az országot, akkor a rendkívül gyenge libanoni hadseregre mérnek válaszcsapást, és a libanoni kormányépületeket is lőni fogják.

Továbbra is az a legnagyobb kérdés - vélte Nógrádi György -, hogy egy esetleges izraeli támadás esetén, mely országon keresztül közelítenék meg Irán a zsidó állam légierejének gépei? Mivel Törökország egyértelműen elzárkózott, maradna a hosszabb, nemzetközi vizek fölötti megközelítés, ez azonban légi utántöltést igényelne, amelynek során nagyon könnyen sebezhetők a gépek. Természetesen Irak is szóba jöhet, ehhez viszont az amerikaiak engedélye kell. Amiről valószínűleg gőzerővel zajlanak a tárgyalások. (Az elmúlt évek tapasztalatai arra engednek következtetni, hogyha ezt a lehetőséget választanák, nem ütköznének túl nagy akadályokba, hiszen az USA úgy ugrál, ahogy Izreal fütyül.)

Térségi megoldás szükséges

- Személyes meglátásom az, hogy a fegyveres konfliktus elkerüléséhez térségi megoldás kell, Afganisztántól Izraelig, de ennek ma még a körvonalai sem látszódnak. A helyzetet elemezve négy kérdést tettem fel magamnak. Az első: megállítható-e az atomprogram békés eszközökkel. A válasz, nem! Elég-e Irán ellen a gazdasági szankció? A válaszom az, hogy nem. Lesz-e nyugati konszenzus az Irán elleni fellépésben? A válasz az, hogy nem! Elfogadott szankciókat betartják-e az államok? A válasz az, hogy nem! Mindez azt jelenti, hogy először tartunk ott, hogy a háború reális napi veszéllyé vált - ismételte meg Nógrádi György, aki szerint mindez nagyon véres konfliktus lenne, hiszen az iráni hadsereg nagy, ezen belül a forradalmi gárda nagyon jól felkészült.

Véleményünk szerint a valósághoz jóval közelebb állna, ha a fenti négy kérdés hasonlóan szólna:

- Az első: megállítható-e Izrael eddigi népirtó politikája és további agreszivitása békés eszközökkel?

- Elég-e Izrael ellen a nagyon ritkán megtörténő, erőtlen szóbeli figyelmeztetés?

- Lesz-e olyan nyugati állam, mely fel meri emelni a szavát Izrael ellen egy esetleges háborúban Izrael és Irán között?

- Elfogadott szankciókat betartják-e az államok? Ez a kérdés helytálló, most már csak azt kellene a gyakorlatba átültetni, hogy Izraelt is sújtsák valamilyen szankcióval...

(Honvedelem.hu nyomán Kitartas.hu, a dőlt és vastag betűs kiemelés szerkesztőségünktől)