Megemlékeztünk Nemzetvezetőnk születéséről, és egyben kifejeztük a Gondviselés iránti végtelen hálánkat is, amiért ilyen páratlan és tisztaerkölcsű Vezérrel ajándékozta meg jobb sorsra érdemes nemzetünket. Január 6-án este kétfős csapatunk a helyi emléktemetőbe indult, hogy ott e célból - ha csak szimbolikusan is, de - kegyeletét tegye.

Elhangzott pár sor a Nemzetvezető áldozatos munkájáról és szenvedéssel teli életútjáról. Katonai pályafutásától kezdve a Horthy-rezsimben történt alattomos bebörtönzésétől át egészen vértanúságáig, s mártírhaláláig. Szó esett Szálasi Ferenc puritánságáról és az őt vádoló kommunista zsidó percemberkék fölött aratott erkölcsi győzelméről. Nem felejtettük el azt sem, hogy Ő volt az, akinek fegyveres hadparancsát egy ország követte, hogy megvédje szép hazánkat és Európát a bolsevizmus terrorjától.

Végül gyertyákat gyújtottunk, s a megemlékezés az "Ébredj, magyar!" eléneklésével zárult. Nyilvánvalóan ez inkább egy jelképes, mintsem egy tényleges propagandaértékkel bíró megemlékezés volt - ám nem is ez volt a célunk. Mozgalmunk harcosairól, kiváltképp a Vezérről megemlékezni kötelességünk: akár ketten vagyunk, akár kétezren.

A megemlékezés lezárásaképp a Pax Hungarica Mozgalomtól matricákat ragasztottuk ki a város több pontján:

Bízunk benne, hogy az elkövetkezendő új év megadja nekünk azt a lehetőséget, hogy többet dolgozzunk hazánkért és a hungarista eszméért, s hisszük, hogy az igazságnak ezen harcos képviselete elnyeri méltó jutalmát. Hisz minél többen vannak e tekintetben felvilágosítva, annál több magyar testvérünk válik az eljövendő államunk élharcosává!

Ebben hiszünk, mert a szellemnek előbb utóbb győzni kell az anyag fölött, és "nincs ború örökkévaló."

"Az igazság keresztre feszítve, bitóra húzva és suttogásra kárhoztatva is igaz marad!"

Kitartás!

Éljen Szálasi!
Aranyi Péter,
Dunakeszi