Itt már vége a beszéd és a kompromisszumok idejének,vagy talpra áll a nemzet vagy elveszik. Sajnos az un. ellenzéki párt sem azt csinálja amit igért.Ők is a saját belső konfliktusaikkal vannak elfoglalva.a Jobbik nem erősödik hanem darabokra hullik,szét kell nézni a kis településeken. Az országban nem csak Gyöngyöspata, és Tiszavasvári van hanem több település is.A Jobbik prostituálódott a többi párthoz,már ott is fel ütötte fejét a koruppció. Akkor mit is várunk??????? KÍVÁNOK A NEMZETNEK EGY BOLDOGABB ÉLETET ÉS EGY SZEBB JÖVŐT

Válasz

Bogár: A magyar társadalom a legvégső határon van
2012. november 15. 17:23

Hunhír.info
Újszerű a kormány magatartása, mert olyan „megszorításokat alkalmaz”, amelyekkel a globális hatalmi struktúrákat, bankokat, multinacionális cégeket terhelné. Ez ugyan példátlan, de ebben a helyzetben ez az egyetlen lehetséges megoldás, hiszen a magyar társadalom a kifosztottság legvégső határán van – mondta Bogár László professzor a Ma reggelben.


A megszorítások ellen tüntet Európa. A szakszervezetek több uniós államban is utcára vitték az embereket, akik munkát szeretnének – hangzott el az M1 reggeli műsorában. A válság kitörése óta eltelt négy évben a kormányok igyekeztek hiánycsökkentő intézkedéseket hozni. Ahol ezt sikerült egy százalékkal lefaragni, ott a gazdasági növekedés 1,7 százalékkal esett vissza, ez természetesen a foglalkoztatás lerombolásához vezetett – mondta Bogár László a Ma reggelben.

Munkahelyteremtés szempontjából korlátozottak a lehetőségek az uniós versenyszabályok miatt, az alapprobléma azonban 30-40 éve nem változott: a második világháború után kialakult jóléti államok egyezséget kötöttek a legnagyobb tőkestruktúrákkal, hogy hosszú távon elfogadják a viszonylag magas adókat és béreket, így magas profitot termelhetnek a jövőben – magyarázta a közgazdász. Hozzátette: a tőke ezt megértette, és kezdetben sikeres is volt a program, a 70-80-as években azonban radikális változások történtek, a tőke rendkívül mozgékonnyá vált.

A szakember szerint elrettentő példa erre, hogy a Norvégiában kifogott halat elviszik a 13 ezer 500 kilométerrel arrébb lévő Vietnamba, majd onnan visszaszállítják csak azért, mert egy norvég munkásnak 32-szer többet kellene fizetni, hogy kifilézzen egy halat, mint egy vietnaminak. Új gazdasági modell viszont addig nem jöhet, amíg a legnagyobb tőkestruktúrák nem hajlandóak felülvizsgálni az elmúlt 30 év gyakorlatát – jelentette ki Bogár László.

Ebben az időszakban a nyugati tőke egyoldalúan felmondta azt az egyezséget, hogy rendesen megfizeti a munkaerő árát, részben úgy, hogy az államnak magasabb adót fizet, és így az újra tudja termelni a saját munkaerejét. Az államnak és egy egyénnek is az a feladata, hogy tisztességesen újrateremtse saját munkaerejét, ehhez azonban nem kapja meg a szükséges forrásokat a tőkétől – közölte a közgazdász.

Bogár László úgy véli, Európában a gazdasági mellett kommunikációs válság is van, Bibó Istvánt idézve pedig kifejtette: ha egy emberi közösség a hazugságok olyan zsákutcájába szorul, ahol nem lehet a nevükön nevezni a dolgokat, akkor ez elkerülhetetlenül az adott közösség általános értelmi és erkölcsi lezülléséhez vezet.

A közgazdász arról is beszélt, hogy újszerű a kormány magatartása, mert olyan „megszorításokat alkalmaz”, amelyekkel a globális hatalmi struktúrákat, bankokat, multinacionális cégeket terhelné. Ez ugyan példátlan, de ebben a helyzetben ez az egyetlen lehetséges megoldás, hiszen a magyar társadalom a kifosztottság legvégső határán van – mondta Bogár László a Ma reggelben.

Válasz

Társadalmi katasztrófától tart Brüsszel a megszorítások miatt

2012. 11. 16. péntek. - 06:53
Brüsszelben komoly figyelmeztetésnek tartják, hogy szerdán az Európai Unió számos országában tömeges megmozdulások voltak a megszorítások politikája ellen.

Huszonhárom európai uniós tagállam negyven szakszervezete hirdetett november 14-ére tiltakozó akciókat a kormányok megszorító politikája ellen, amely szerintük recesszióhoz, szegénységhez és társadalmi nyugtalansághoz vezet. Az Európai Szakszervezeti Konföderáció felhívásának különösen a válság által leginkább sújtott déli államokban volt foganatja: a spanyol és portugál szervezett dolgozók egyszerre kezdtek általános sztrájkot, és több órás munkabeszüntetések voltak Olaszországban valamint Görögországban is.

Brüsszelben a szolidaritási nap részeként mintegy tízezren tüntettek az uniós intézmények előtt. A tiltakozók „kaszinókapitalizmusnak" nevezték az eddigi válságmenedzselést, és annak sikertelenségéért az Európai Uniónak ítélték a "megszorítási" Nobel-díjat. Az érdekképviseleti konföderáció politikai síkon azt szeretné, hogy Brüsszel egészítse ki az Unió alapszerződését a dolgozói és szociális jogokat védő egyezménnyel.

Maga az Unió egyébként nem hagyja figyelmen kívül a tiltakozásokat. Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa nemrég kijelentette: az egyoldalú pénzügyi takarékossági politika nem folytatható, mert társadalmi katasztrófához vezet. Ezért fontos, hogy az Unió költségvetésében legyen elegendő forrás a szociális és munkahelyteremtő programokra.

Már a gazdagabb országoknak sem tetszik az EU új büdzséje

Kiszivárgott az uniós büdzsé javaslata. Ez továbbra is csökkentené a szegényebb államok felzárkóztatási pénzét, de a lefaragások már a gazdagabb országokat is sújtanák.

Új szakaszába lépett az uniós költségvetési vita, miután nyilvánosságra került az Európai Unió Tanácsának elnökétől származó javaslat, amelyet a következő hétéves büdzséről tartandó csúcson terjesztenek az állam- és kormányfők elé. Ennek alapján a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón Herman Van Rompuy a 2014 és 2020 közötti kiadások 75 milliárd eurós csökkentését javasolja majd, ami jóval elmarad a Nagy-Britannia által követelt 200 milliárd eurótól.

Az új tárgyalási csomag meglepetése, hogy a csökkentés egyharmadát az agrárkifizetések megnyirbálásával érnék el, amely Franciaországnak is érzékeny veszteség lenne. Mérséklődnének a különösen a keleti tagállamoknak fontos kohéziós támogatások is, de nem olyan mértékben, ahogy ezt korábban a nagy befizető tagállamok követelték.

A megosztottságot érzékelteti, hogy egyelőre mindenki inkább csalódott. Párizs elutasította a legújabb tervezetet, míg a kohéziós pénzekért küzdők koalíciójának nem hivatalos vezetője, Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette: a 15-ök csoportja tartja magát keddi brüsszeli határozatához. Tehát egyelőre nem engednek.

A jövő héten mindegyik tagállam vezetője külön-külön is találkozik van Rompuyjel, de az eddigiek alapján várhatóan nagyon nehéz lesz kompromisszumot elérni.

(hirado.hu)

Válasz