Történelmi mozgásban - Varnsdorf, Rumburk, Ormosbánya
2012. február 4. 19:27:06

Cigány munkakultúra

Nagy kérdés, hogy az európai romastratégia, amelyikre oly büszkén mondtuk, hogy a miénk és a magyar EU-elnökség idején fogadták el, mennyire használható a gyakorlati integrációs folyamatokban.

A kérdés azért is égető, mert míg Nyugat-Európa a muszlim bevándorlók, addig Közép- és Kelet-Európa a roma társadalmak integrálatlanságával küzd. Mindkét integrációs problémának vannak közös és egyben jelentősen eltérő vonásai.

Thilo Sarrazin nagy tabudöntő könyvében – Németország felszámolja önmagát – a bevándorló muszlim közösségek integrációs problémáit a következőkben fogalmazta meg: „Az összes érintett országban a következő tendenciák tapasztalhatók a muzulmán bevándorlók között:
– átlag alatti munkaerő-piaci integráltság,
– átlag feletti függőség a szociális ellátórendszerektől,
– átlag alatti részvétel az oktatásban és a képzésben,
– átlag feletti termékenység,
– területi szegregáció és hajlam a párhuzamos társadalom kialakítására, az oktatásra,
– átlag feletti vallásosság, melyben növekvő szerepet kap az iszlám hagyományos, illetve fundamentalista értelmezése,
– átlag feletti bűnözés, az egyszerű utcai erőszakos bűnözéstől kezdve a terrorista tevékenységig bezárólag.”
(Lásd bővebben: Thillo Sarrazin szelencéje nyitva, Magyar Nemzet, 2011. augusztus 30.)

Úgy tűnik, az elmúlt hét európai roma hírei után (Finnország, Csehország, Ausztria, Magyarország) nem kerülhető meg, hogy Sarrazin alapján ne nézzünk szembe az EU roma közösségeinek legfőbb tendenciáival. Eszerint megállapítható, hogy: az összes roma kisebbséggel rendelkező országban a következő jellegek tapasztalhatók a roma közösségekben:
– átlag alatti munkaerő-piaci integráltság (kb. 80-90 százalék közötti a munkanélküliség körükben, s a civilizált munka világának csak a legalacsonyabb fokán foglalkoztatott a fennmaradó 19 százalék, s mindössze 1, vagy ettől kevesebb százalék az, aki a kultúra, politika és gazdaság magasabb társadalmi mezőiben vesz részt)
– átlag feletti függőség a szociális ellátórendszerektől (80-90 százalék)
– átlag alatti részvétel az oktatásban és a képzésben (alapfokú képzettségük messze elmaradva a többségi átlagtól, felsőfokú képzésig mindössze 1-2 százalékuk jut el)
– átlag feletti termékenység ( a többségi társadalom 1,4-es születési rátája mellett a roma asszonyok termékenységi mutatója 3,1-4,5 közöttire becsült a demográfusok szerint)
– területi szegregáció és hajlam a párhuzamos társadalom kialakítására ( ez mind a vándorló, mind a már letelepedett közösségekre igaz)
– átlag feletti vallásosság viszont már nem jellemző (sajnos, hiszen pont a keresztény értékrend mentén lehetne az integráció folyamatait gyorsítani és erősíteni)
– átlag feletti bűnözés, az egyszerű utcai erőszakos bűnözéstől kezdve a szervezett, maffiatevékenységig bezárólag (a kriminológiai és büntetés-végrehajtási adatok és tények alapján nem vitatható)

Mindezen adatok pedig egyre inkább a roma közösségek és a többségi társadalom konfliktusaihoz vezettek, s mára több példa figyelmeztet arra, hogy e konfliktusokban az agresszió szintje folyamatosan növekszik. A politikai korrektség (PC) végletes polgárjogi értelmezése a roma nacionalizmus, a többségi társadalom részéről pedig a nyíltan vállalt rasszizmus szembenállásához vezetett.

Európa és sajnos Magyarország hírei is ezt igazolták a héten. Az észak-csehországi Varnsdorf környékén, a régióba utóbbi két-három évben nagy számban betelepült romák polgárháborús állapotokat okoztak. A hírek szerint az indulatok azután szabadultak el, hogy roma fiatalok csoportjai több esetben késekkel, vasdorongokkal, üvegekkel felszerelkezve helyi fiatalokat bántalmaztak, akik közül néhányan súlyosan megsérültek.

A hatóságok – lásd a roma nacionalizmus deformációit – a támadásokat „rasszista indítékúnak” minősítették. Vagyis a támadások okait pusztán a többségi, vagyis nem cigány közösséghez tartozás tényében állapították meg.

A cseh kormány belügyminisztériuma egy hete 50 tagú elit kommandós egységet küldött a rend fenntartására Varnsdorfba, s a rendőrség eddig hét roma támadót vett őrizetbe, s eljárást indított ellenük. A helyi lakosság és a roma közösség között már hosszabb ideje tettlegességekig fajuló, eldurvult, agresszív konfliktusok vannak.

Májusban a régió 18 településének polgármestere levélben fordult Petr Necas kormányfőhöz, hogy az állami hatóságok orvosolják a helyzetet. A polgármesterek helyi polgárőrséget is létre akartak hozni, de azt a hatályos cseh törvények nem engedélyezik.

Észak-Csehországban egyre súlyosabb gondot jelent a nagyszámú, rossz körülmények között élő, s döntően munkanélküli roma lakosság. A prágai sajtó szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a régióba szervezetten telepítik be a romákat. Az ingatlanügynökségek ugyanis főleg Közép-Csehországban olcsón megvásárolják a romák régi, központi fekvésű házait, amelyeket felújítva jó pénzért később értékesítenek. Lásd itthon Miskolc belvárosi részének rekonstrukciós folyamatát, amikor a Széchenyi utca csodálatos, de tönkrement szecessziós épületeiből a romákat az Avas lakótelepre költöztette a városvezetés.

A romákat Csehországban is olcsó, alacsony komfortú lakásokba költöztetik a határ menti régiókba. Az ottani városokban így romagettók alakulnak ki. A mintegy 11 ezer lakosú Rumburkba tavaly például, több mint 1200 roma települt be, míg legalább ugyanennyi már az idei első fél évben.

A másik polgárháborús állapot így nem csoda, hogy Rumburkban alakult ki. Egy héttel a varnsdorfi események előtt itt volt tömegtüntetés és nyílt összecsapásra felkészülés mind a többségi, mind a kisebbségi közösség oldalán. A lokális háborút ugyancsak az állam kommandós osztagai tudták csak megakadályozni, ám a térség feszültsége tovább terjedt Varnsdorfra is. Itthon pedig teljes a csend Ormosbánya konfliktusáról. Pedig a baj nagyobb itt, mint Gyöngyöspatán volt. Ugyanis Gyöngyöspata bűnözése – néhány valóban irritáló, vagy közösséget joggal felháborító eseten kívül – nem volt átlag feletti. Ám Ormosbányára ez sajnos elmondható.

A nyár óta robbanásig feszült helyzetben a polgármester asszony végső segítségkiáltásként fórumot hívott össze szeptember 2-ára. A faluban kialakult súlyos és agresszióval párosuló konfliktusok kezelésére közösen keresték a megoldásokat a térség országgyűlési képviselői, a település képviselő-testülete, a rendőrség és a helyi szociális, oktatási intézmények illetékesei, valamint a polgárőr-egyesület képviselői, akik mind részt vettek a pénteki lakossági fórumon.

Sike Ferencné, Ormosbánya polgármestere azért hívott össze fórumot, hogy ismertesse az új bűnmegelőzési koncepciót. Ormosbányán ugyanis elmondása szerint lassan elviselhetetlen egyes roma családok életmódja. A bűnözési statisztika szinte már követhetetlenül magas, mert mindennaposak a lopások, betörések, a vandalizmus, a szocpol-csalások, valamint bizonyos családok háza környékén a kosz, a rendetlenség és a szemét. Napi szintű a gyerekek összeverekedése, amelyben a sértettek leggyakrabban magyar szülők gyerekei. Mindezek mellett tombol a faluban az uzsorázás, ami még inkább ellehetetleníti az amúgy is nehéz sorban élő cigányság életét.

A polgármester elmondta, végső elkeseredettségüket az okozza, hogy 2006-tól folyamatosan kérik az illetékes rendőri szerveket, hogy biztosítsanak a falu számára egy körzeti megbízottat, akinek az önkormányzat még szolgálati lakást és fizetést is adna, de ezt azóta sem tudták elérni. Hát ezek után ne csodálkozzon senki, ha a településen megint a Jobbikhoz és a Szebb Jövőért Egyesület tagjaihoz fordultak a lakosok és úgy tűnik, máris indulhat a Gyöngyöspatáról jól ismert Jobbik-recept. Csakhogy pont Gyöngyöspata esete bizonyítja, hogy amióta beindult a településen a közmunkaprogram, azóta csend, rend és nyugalom uralkodik a faluban. A romák pedig igyekeznek, nehogy kiessenek a programból, s bizony a feszült hangulat a település jobbikos polgármestere szerint is normalizálódott.

Mindeközben a héten egy másik hír is borzolta a kedélyeket az integráció körül. A Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese ugyanis büntetőfeljelentést tett, mert állítása szerint a kompolti kisebbségi testület tagjai a közel félmilliós évi állami normatív támogatásukból élelmiszert vásároltak és jelentős felárral, vagyis uzsorára adták el saját roma közösségük rászorultjainak.

Az uzsorakölcsönökkel érintett, főként romák által lakott településeken a megvádoltak többsége tagja a kisebbségi önkormányzatnak, néhányan építési vállalkozók, vagy kocsmát, boltot üzemeltetnek, civil szervezeteket irányítanak. A kisebbségi érdekképviseletek többnyire családtagokból, közeli rokonokból állnak – e téren a törvény összeférhetetlenséget kell megállapítson a jövőben. A klánok civil szervezeteiket állami és alapítványi pályázati pénzek lehívására használják, de a programot már nem, vagy kétes módon folytatják le.

Az uzsoramaffia szálai már mindenre rátelepednek. Ott voltak a roma holokauszt kárpótlásánál, ott vannak a mikrohitelezéseknél, pályázati pénzeket forgatnak, s most a legnagyobb gond, hogy felütötték fejüket a közmunkaprogramok környékén is. Ez a roma integráció egyik legnagyobb ellensége, hiszen a közösség minimális forrásait is elszívja, és szó szerint bűnözésre kényszeríti az adóst. Azt is, aki megélhetése miatt nem bűnözne, de már a saját és családtagjai életének a féltése végett bűnözésre kényszerül.

A kormánynak a pozitív eredményeket hozó közmunkaprogram mellett mihamarabb közrendvédelmi integrációs programot is fel kell állítania, mind a többségi, mind a kisebbségi közösség védelmére. Késlekedésével egyre közelebb kerülünk Varnsdorf és Rumburk korántsem európai állapotához.

Zárug Péter Farkas
politológus