Szenvedélyes hangvételű publicisztikában adta tudtára pártja szavazótáborának Vona Gábor, hogy rövidesen komoly személyi változások lesznek a Jobbikban. A döntéseket a hétvégén hozzák meg, s a jövő hétre várhatóan nyilvánossá teszik.

A Barikád magazinban és a jobbik.hu-n is közzétett írásban Vona Gábor a Jobbikot egy "házibuli utáni lakáshoz" hasonlította, ahol óriási a rendetlenség. "Ha újra vendégséget akarunk hívni - vagyis ha újra választási kampányba akarunk vágni -, előbb rendet kell rakni a lakásban - vagyis meg kell erősíteni a pártot. És ahogy egy ilyen takarítás során érhetik az embert meglepetések, mint például eldobott csikkek a teraszon, kilöttyent borfoltok a szőnyegen, sőt akár még rosszabbakra is lelhet az ember egy-egy szoba sarkában (melyeket most a nyomdafesték miatt nem részleteznék), úgy egy párt felfrissítése során is találhat az ember ezt-azt a kihúzott fiókokban" - fogalmaz.

Radikális körökben komoly találgatásokra ad okot, hogy a számos, egymással torzsalkodó érdekcsoport és sajátos elképzelésekkel bíró tisztségviselő között őrlődő, egyre többek által gyengekezűnek tartott Vona milyen módon kívánja rendbe tenni jelenleg kissé anarchisztikusnak tűnő pártját. Vajon kikre utal a pártelnök, amikor azt írja: a "cserbenhagyók fiókját" ki kell tisztítani, hogy "a jövő értékes tagjait" befogadhassa, a "fáradtak fiókját" ki kell rostálni, a "paraziták és szarkeverők fiókját" pedig szemétbe kell önteni? Egyesek szerint a publicisztika annak egyértelmű jele, hogy a Jobbik le kíván számolni a jó ideje koloncot jelentő szélsőradikálisokkal, aminek Toroczkai László, Zagyva Gyula, Novák Előd és mások láthatják kárát. Ugyanakkor az is lehet, hogy éppen ez a vonal fog erősödni, hiszen az ő retorikájukhoz képest "fáradtnak" tűnhetnek az olyan kvázi-középutas jobbikosok, mint Balczó Zoltán vagy Pörzse Sándor. A szélsőséges vonal erejét nehéz felmérni a pártban, hiszen köztudott, hogy Pősze Lajost e csoport nyomására zárták ki, ám az is igaz, hogy kevés valódi eszköz van a kezükben a Jobbik irányítására, inkább csak amolyan "betyárbecsület"-jelleggel van beleszólásuk a vezetésbe. Bizonytalan tényező a Jobbikra bármikor nyomást gyakorolni képes, zsarolásban és lejáratásban nagy gyakorlatot szerzett Kuruc.infó is, amely köztudottan Novák Előd kezében van. Érdemes megjegyezni, hogy bár őt tavaly nyáron leváltotta a Jobbik a sajtószóvivői és sajtófőnöki pozícióból, a helyére kinevezett Mirkóczki Ádámot és Pál Gábort azóta vajmi kevésszer láttuk a párt nevében nyilatkozni, annál többet a leváltott Novákot és feleségét, Dúró Dórát, akik gyakorlatilag a párt "frontembereivé" léptek elő az utóbbi hónapokban.

A felszín alatt azonban más erők is egymásnak feszülnek. A Jobbikhoz kötődő, de azon kívüli radikális tábort lassan kibékíthetetlen ellentétek szabdalják, s gyakorlatilag csak a különféle félig-meddig legális vállalkozásokból fakadó anyagi érdekek gátolják a nyílt háborúskodás kitörését. Ez csak ritkán bukkan a felszínre, de például a legutóbbi Magyar Szigeten kitört verekedésnek ez állt a hátterében. Míg nemrég még egy asztalnál ült a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg, a Magyar Gárda és a Jobbik, az ott kötött szövetséget a párt ma már csak "jelképesnek" tekinti. A HVIM tiszteletbeli elnöke, Toroczkai László viszonya sem felhőtlen az egyébként neki dolgozó Betyársereggel (egyesek szerint nyílt összetűzés is történt a betyárok vezére, Tyirityán Zsolt és Toroczkai között), a Magyar Gárda pedig már ki tudja, hány darabra szakadva hasonlik meg önmagával és alapító atyjaival, miközben főkapitányát a Kuruc.infó buktatja profi rejtett kamerás felvétellel. A káosz közepén a Jobbik gőzerővel próbál szert tenni olyan értelmiségi bázisra, amely kreatív ötletekkel képes fellendíteni a nemzeti radikalizmus ügyét, de a vezetőknek nehéz dolguk van, hiszen gyakran egymás elől is titkolniuk kell, kivel tárgyalnak egy-egy kezdeményezésről, nehogy képviselőtársuk "árulónak" tekintse és pellengérre állítsa őket a világról sajátosan romantikus elképzeléseket ápoló nemzeti radikális nyilvánosság előtt. Nagyon erős tabuk kötik a kommunikációs vonalakat, vannak dolgok, amelyekről sem kifelé, sem befelé nem szabad beszélni, ilyen például, hogy melyik Jobbik-közeli politikus él prostituáltak futtatásából Romániában, sőt, feleségét is úgy "vásárolta" egy nyilvánosházból. Ugyanakkor egyes vezetők kényük-kedvük szerint megnyilatkoznak a párt nevében anélkül, hogy arról az elnökséggel egyeztetnének, s még arra is volt példa, hogy zárt frakcióülésen elhangzott információk jelentek meg a Kuruc.infón.

A piszkos titkokat azonban nemcsak a Jobbikon belül ismerik, hanem olyanokhoz is eljutottak, akik ha nem is ellenségei a radikális pártnak, néhány embert jobb szeretnének azon kívül tudni. Vona Gábornak nagyon nehéz dolga van most, amikor úgy kell összeállítania "halállistáját", hogy azzal se az egyik, se a másik civakodó érdekcsoport haragját ne vonja magára olyannyira, hogy annak elnöki széke, vagy akár a párt egysége lássa kárát. Ebben pedig talán még ő sem tudja, kire számíthat bizonyosan.

(Bombahír)

Kitartás.hu kommentár: Nos, véleményünk szerint túlságosan nem érdemes találgatni, hogy melyik irányba kíván elindulni a Jobbik. Természetesen mi voltunk a "rosszindulatúak", a "kishitűek", az "örökké kritizálók", a "semmit nem csinálók", amikor már jóval a választások előtt felhívtuk a figyelmet arra, hogy mi történik, ha beleterelik a tenniakaró magyarokat a demokratikus zsákutcába. Leírtuk azt is, hogy hová vezet az, ha válogatatlanul zajlik a tagfelvétel. Ez is így történt. Se szeri, se száma azoknak a hitvány alakoknak, akiket csak a karrierizmus vezérel a Jobbikban.

Az a bizonyos "törésvonal", ami már nyílt titok, hogy megvan a Jobbikban, az ún. "szélsőgések" (tehát radikálisabbak) és a "szakpolitikusok" (tehát megalkuvók) között, pedig tény. És az is tény, hogy nem a radikális irányvonal felé fog elmenni a párt. Hiába próbál Vona akármit is sugallni. Ez már csak a veszett fejsze nyele. Még akkor is az, ha Vonának őszinték a szándékai. Ők fogadták el a rendszer játékszabályait.

Azon pedig ne csodálkozzék, ha azok a magyarok, akik nem elégszenek meg a félmegoldásokkal, kiábrándulnak a Jobbikból. Nekik tudiuk kell, hogy tavaly tavasszal, amikor a Jobbik 17%-ot ért el, a rendszer nem ettől rémült meg. Az, hogy közel 850 ezer ember szavazott a Jobbikra, önmagábam semmilyen veszélyt nem jelent a jelenleg fenálló liberális rendszerre. A riadalom egy sokkal összetettebb dologra utalt akkor. Arra, hogy előre borítékolni lehetett, hogy a Jobbik bele fog símulni a rendszerbe, és akkor azok az őszinte és tettrekész magyarok, akik addig a Jobbik szekerét tolták, a csalódás után új utakat fognak keresni. És ezek az utak már nem elégszenek meg a tesze-toszasággal, a demokratikus válaszokkal, ezek az utak bizony nem tüneti kezelést, hanem a problémák gyökereinek feltárását fogják szorgalmazni. Mi sohasem arról voltunk híresek, hogy köntörfalazzunk, ezért kimondjuk; ha a nemzeti oldalon nem a Hungarizmus lesz a vezető erő, akkor itt semmifajta változás nem fog bekövetkezni!

Lantos János - Kitartas.hu