A Kitartás.hu feleleveníti szellemi elődjének, a Fiala Ferenc által szerkesztett legendás Összetartásnak egy 1944 nyarán közölt sorozatát. Minden héten bemutatunk egy olyan zsidó típust, amelyet mindannyian ismerhetünk, hiszen utcán, strandon, színházban, kávéházban találkozhatunk ezekkel az alakokkal; reméljük, hogy a közeljövőben végleg eltűnnek városainkból, községeinkből ezek az alakok, akik nemcsak hogy magyarok nem tudtak lenni, hanem bebizonyították, hogy az ő érdekük s az ő célkitűzésük merőben ellenkezik a magyarság érdekeivel és célkitűzéseivel.

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a sorozat írásai 1944 nyarán készültek, azokban a hónapokban, amikor úgy tűnt, hogy Magyarország végre megszabadul a zsidó mételytől. A cikkek is ebben a szellemben íródtak, így értelmezhetők.

Lássuk a harmadik részt!

A kezdő zsidó

„A kaftánt már levetette. Holnap talán levágja már a pajeszt is. Holnapután már „európer" törzsökös lesz. Ma még kezdő. Tömeglakásban, piszokban, szutyokban lakik. A tisztaságtól irtózik. Undorító, alázatos, ez az emberek háta mögött nagyszájú, beretválatlan bűnöző típus. Hogy nem gyilkol és nem lop - az nála csupán gyávaság. Mert különben arra termett. Kicsinyben űzi az ősi mesterséget: az üzletet. Kis asztalkán árulja a pertlit, cipőfűzőt, ceruzát, bazárcikkeket.

Mindnyájan így kezdik. Észre se lehet venni őket, ahogy besompolyognak, kaftánosan, batyusan. A Felvidéken vagy itt a fővárosban a Dob utcában átfésülik őket egy kicsit, levetetik a kaftánt, meg a nagyszélű bársony kalapot. Egy héten egyszer még meg is mosdatják, hogy „szalonképes" legyen. Vallásos zsidó még, szorgalmasan jár a zsinagógába, megtartja a böjtöket és nem enne mást, csak kóser kosztot. Nem is annyira az üzletből tartja fenn magát először, inkább a jobbmódú rokonok és fajtestvérek segítik. Az „üzletet" is közadakozásból teremti elő. Kiáll az utcasarokra, bemegy a fényes éttermekbe, kávéházakba, nem szégyenkezik, nem restelkedik, a külseje, a pajesza miatt. A faji öntudat hevíti át.

A keresete nem sok. Jóformán semmi. De előbb csak így kicsibe csinálja. Holnap már másképp lesz. Már többet keres jóval. Mert a pertli - papírból van, a ceruzában - három centi mindössze a szén, a cipőpaszta is csak - fekete krém, amivel nem lehet cipőt tisztítani. De hiszen nem is az a célja. Hanem az, hogy pénzt csikarjon ki az emberekből, pénzt keressen.

Mindegyik így kezdi. Rátapadnak a nagyvárosra, rátapadnak az emberekre, nem lehet tőlük megszabadulni többé. Vagy mégis? Igen. Van egy út. A gettó. Ott egymásra talál a kezdő és a „haladó" egyaránt."

(Összetartás)

Napjaink példányai: Ez a típus szerencsére szinte nyom nélkül eltűnt városainkból, a szemfüles olvasó azonban könnyen ráismer egy másik fajtára - az utcáinkon, aluljáróinkban használhatatlan, többnyire lopott holmikkal üzletelő cigányokra. Azokról a cigányokról beszélünk, akik ma még csak zoknit és borotvát árulnak, holnap már bodzaültetvényből gazdagodnak meg, holnapután pedig majd gyilkolnak is. A hasonlóság elképesztő...

Kitartás.hu

Kapcsolódó:

I. rész

II. rész