A Kitartás.hu feleleveníti szellemi elődjének, a Fiala Ferenc által szerkesztett legendás Összetartásnak egy 1944 nyarán közölt sorozatát. Minden héten bemutatunk egy olyan zsidó típust, amelyet mindannyian ismerhetünk, hiszen utcán, strandon, színházban, televízióban, kávéházban találkozhatunk ezekkel az alakokkal; reméljük, hogy a közeljövőben végleg eltűnnek városainkból, községeinkből ezek az alakok, akik nemcsak hogy magyarok nem tudtak lenni, hanem bebizonyították, hogy az ő érdekük s az ő célkitűzésük merőben ellenkezik a magyarság érdekeivel és célkitűzéseivel.

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a sorozat írásai 1944 nyarán készültek, azokban a hónapokban, amikor úgy tűnt, hogy Magyarország végre megszabadul a zsidó mételytől. A cikkek is ebben a szellemben íródtak, így értelmezhetők.

Lássuk a tizennegyedik részt!

A tulaj

„A zsidó hatalmi vágy egyik kiteljesedése. Összeköttetések és spekulációk révén megszületik az első vállalat és ezt már követi a többi. Már nem kis kereskedelmi vállalkozó, hanem gyáros, akinek hatalma, ipartelepe van és a munkások százai, sőt ezrei verejtékezve dolgoznak. A tulaj már túl van ötvenen, mint fajtájának hű visszatükrözője, elhízott, lúdtalpú zsidó, göndör haja megritkult, kajla orrán cvikker ékeskedik. Arany nyakkendőtűt visel, ujjain is csillognak a hatalmas pecsétgyűrűk. A tőzsdének nap, mint nap vendége és itt tovább spekulál, a munkával, pénzzel, a bérrel - saját hasznára.

Klubokba jár esténként, ahol nagy tétekben folyik a játék. Nehéz ezresek cserélnek gazdát. De mi az neki, hiszen bár bevallott jövedelme csak ötszázezer pengő, valójában ötször annyit keres. Egy este többet veszít, mint amennyi egy verejtékező, dolgozó magyar munkásnak úgyszólván egész évi jövedelme.

A gépek dübörögnek, a verejtékező emberek dolgoznak látástól vakulásig, a hosszú gyárkéményekből fekete füst kígyózik az ég felé, és a tulaj leszedi a megfeszített munkának a gyümölcsét, a tél hidege elől Olaszországba, a Földközi-tenger vidékére menekül, esetleg saját jachtján tölti a nyarat, vagy fenn északon a fjordok világában. Barátai a „jobb körökből" kerülnek ki. Arisztokraták, méltóságosok és neki is egyetlen vágya, hogy megszerezze ezeket a földi méltóságokat.

Lenn a végtelen alföldi rónán vagy a Dunántúl festői tájain földet vásárol, ahol vadászatokat rendez és meghívja az ismerőseit. Ilyenkor vadászkalapban feszít, mint az új földesúr.

Spekulál - spekulált, amíg tudott, amíg felfelé törekvésére pontot nem tett az ébredő magyar nép."

(Összetartás)

Napjaink példányai:

Demján Sándor

Leisztinger Tamás

Soros György

Kóka János

Zwack Péter

Kapcsolódó: