Üzenet a baloldal megtévesztettjeinek és fogva tartottjainak
A parlamenti választások közeledtével minden politikai erőnek meg kell vizsgálnia, mit tett meg eddig a toborzásban, és a társadalom mely csoportjaihoz szólhat még, illetve kiknek a megszólításához van még lehetősége és esélye. Egy választói csoport mindenképpen megérdemli figyelmünket. Egy olyan csoport, amelyet eddig elhanyagoltunk, amelyben rejlő lehetőségekre senki sem fordított gondot. A baloldal idősebb, keresztény világnézetű szavazóiról van szó, akiket az Orbán Viktorral szembeni ellenérzések és a Fidesz öntelt, pökhendi stílusa több mint 15 éve elriaszt a nemzeti oldalhoz való közeledéstől. Több százezren vannak, és a velük való türelmes, emberi párbeszéd jelentős részüket visszahozhatná a valódi világnézetüknek megfelelő nemzeti alapú politikai formációkhoz.
Szavazataikat eddig jórészt emocionális alapon, a Gyurcsány vagy Lendvai iránt táplált szimpátia, vagy Orbán elutasítása alapján adták a baloldalra. Korban az MSZP vezetése állt hozzájuk a legközelebb, és az ő kommunikációjuk kevésbé „túlfűtött”, „mérsékeltebb” stílusa (ez mára már a múlté) is rokonszenvesebb volt a számukra. A szocialisták vezetése észrevette ezt a lehetőséget, vallásos tagozatot működtetett (a „drága” emlékezetű Hagyó Miklós vezetésével), és igyekezett táplálni azt a gondolatot, hogy az evangéliumi egyenlőség, egyszerűség és jámborság szoros rokonságban áll a baloldal értékrendjében található egyenlősdivel, a proletár igénytelenséggel, a szociális anarchiával és az erkölcsök háttérbe szorításával. Sajnos az idősebb keresztény emberek egy jelentős része elfogadta ezt a velejéig hamis és cinikus – tipikusan bolsevik - gondolatmenetet. Templomba jártak továbbra is vasárnaponként, minden választáskor a baloldalt támogatták, és közben rendkívül nagyvonalúan elsiklottak a baloldali politizálás és a vallásos világnézet összeférhetetlenségének ezernyi jele felett. Értük, az ő kedvükért tekintsük át nagyon vázlatosan a nemzetközi baloldali mozgalmak eszme- és cselekvéstörténetének a vallásra vonatkozó részeit, és mutassunk rá a teljes antagonizmusra, mely ezen szocialista gondolatok és a méltóságteljes, szakrális emberi létezés között feszül.
Az európai középkor végére egy a gettókból kiszabadult értelmiségi réteg próbálta megbontani a hagyományos európai hatalmi viszonyokat, és az uralmat egy újonnan felemelkedő pénzügyi csoport számára átjátszani. A 19. század első felében létrejött őskommunista, utópista szocialista mozgalmak ezen törekvések gondolati hordozóivá váltak, és agresszíven, sőt sokszor elvakult anarchista módon tépték, rongálták a társadalmak sokszor évszázadok alatt létrejött természetes szövedékeit. Ennek a hagyományos szövedéknek az alapját a középkor évszázadai alatt egybefonódott egyház és állam szerves összekapcsolódása képezte. A materializmus alapjain újonnan létrejött Ideológiák elsődleges célpontja valójában mindig is az egyház és a vallás volt, hiszen az ideológiai alapzat birtoklása a hatalom forrását is jelenti egyben. A nép ópiumának nevezett vallás és az egyházi szervezet elleni dühödt támadások mind a mai napig változatlan hevességgel folynak, és bizony el kell ismerni, hogy közben erősen megrendítették a keresztény világ anyagi és szellemi befolyását. Nincs hely itt leírni a kereszténység jelenlegi helyzetét, de az mindenképpen megjegyzendő, hogy a közben általánossá és globálissá vált pénzuralmi struktúra sokszor kritikus helyzetbe, sőt végveszélybe juttatta az egész kereszténységet.
A baloldali mozgalmaknak a 19. század hetvenes éveire - a kommunista és anarchista ágai mellett – kialakult egy mérsékeltebbnek, toleránsabbnak tűnő változata, a szociáldemokrácia, melynek szellemiségéből gyökerezteti ideológiáját a mai magyar baloldal fő vonulata. Valójában egy meglehetősen sunyi, a mindenkori hatalmi viszonyokhoz alkalmazkodó ideológiáról van szó, amely a kritikus történelmi szituációkban a kommunistákkal szövetkezve hatalmas társadalmi káoszt és tömeggyilkosságokat, „ún.” forradalmakat szervezett. Magyarországon ez kétszer, 1919-ben a patkányköztársaság és 1948-ban, a Rákosi-rendszer idején társadalmi tragédiához vezetett. Hogy miféle szellemi elődökről is van szó tulajdonképpen, ezért szemezgessünk kicsit a szociáldemokrata elődök névsorában: Garami Ernő és Buchinger Manó, a két cionista szellemi gyújtogató, Garbai Sándor, a magyar kommün névleges vezetője, akire a korabeli pesti vicc szerint azért volt szükség, hogy legyen, aki szombaton is aláírja a halálos ítéleteket. (Ő volt ugyanis az egyetlen nem zsidó a Forradalmi Kormányzótanácsban.) A harmincas években tűnt fel a később legendává csiszolt Kéthly Anna, akinek a háború után kiadott Világosság című lapjánál veszettebben semmilyen kommunista vagy más újság nem támadta még a kereszténységet. Aki igazi ízelitőt akar kapni az „ún” antiklerikalizmusból az olvasson el néhány cikket ennek az újságnak a régi példányaiból. Garantáltan rá fog jönni, hogy kikből is állhat az MSZP vallási tagozata! Fénylő csillaga a szociáldemokrata pártnak Marosán György - alias Buci Gyuri – a csaknem teljesen analfabéta, ordítozó péksegéd, akit - miután az ÁVH begyűjtötte 1950-ben a szocdemeket – majdnem agyonvert az ávós pribék Szendi őrnagy, mert nem akarta elhinni, hogy a nehézipari miniszter még a saját nevét sem tudja rendesen leírni. Marosán a benne felgyűlt gyilkos indulatokat nem az ÁVH-n, hanem az '56-os fiatalokon torolta meg, rengeteg felkelőt juttatott bitóra. Ő volt az 1957-60 évi megtorlások egyik vezetője. Nála ocsmányabb figurát nemigen termett ez a „történelmi beágyazottságú” magyar szociáldemokrácia. Ez a párt valósággal ontotta a visszataszító történelmi figurákat, amelyek általában a cionizmus mély bugyraiból kerültek elő. Peidl Gyula, Weltner Jakab, Mónus Illés, Szakasits Árpád és még számos sötét árnyéka a 20. századi magyar történelemnek ebből a pártból végezte társadalmi romboló tevékenységét, és keserítette meg sok millió magyar életét. És jegyezzük meg még egyszer, mert fontos: a rémtettek felelősségét a szociáldemokratáknak éppúgy viselniük kell, hiszen a kommunistákkal szövetségben követték el ezeket. A Magyar Dolgozók Pártja nemcsak kommunistákból állt!
A baloldal elsődleges célpontjai a nagybirtokosok, kapitalisták elleni propaganda dacára mindig is az egyház és annak képviselői voltak. A papok és egyházi személyek elleni retorziók tömegesek és elborzasztóak voltak a vörös uralom idején a világ minden országában. Nehezen felejthető, ahogy a „Tanácsköztársaság” idején Szamuely vagy Cserny Lenin-pribékjei a fára felhúzott és még vergődő falusi kispapoknak vicceket meséltek. Vagy a Szovjetunióban a pópákat a saját templomuk tornyára akasztották, majd az egészet felrobbantották. Vagy ahogy a „dicső spanyol köztársaságiak” a még élő papokat és apácákat megcsonkították. A spanyol polgárháború az egyik legszörnyűbb fejezete az egyház elleni erőszaknak, a baloldaliak uralma alá került területeken a vallás szolgáit szörnyű tortúrákkal teljesen kiirtották, a spanyol egyház az akkor elszenvedett veszteségeit soha nem tudta pótolni. De megemlíthetjük a „dicső” magyar ÁVH-t is, amely vagy agyonverte a pincebörtöneiben az oda került szerencsétlen papokat, vagy esetleg a part menti BM-épületben darálta őket a Dunába. A hatvanas évek elején Kubában Castro egyszerűen a tengerbe szóratta a feleslegesnek ítélt egyháziakat, a meghibbant etióp Menghistu Haile Mariam ezredes a '70-es években pedig oroszlánok elé vetette kopt papjait, mint hajdan a római birodalom arénáiban.
És ha figyelmünket nemcsak az egyház elleni szörnyű bűnökre összpontosítjuk, hanem az emberiség elleni baloldali bűnök teljes horizontjára emeljük, akkor megállapíthatjuk, hogy soha, semmilyen ideológia nevében, még megközelítőleg sem követtek el ilyen grandiózus emberirtásokat, ilyen bestiális istentelenségeket. A baloldal történelmi útja 100 millió Szovjetunióban elpusztított, 50 millió kinai kulturális forradalomban agyonvert, sok millió Kambodzsában, Laoszban, Kubában, Etiópiában, Egyiptomban, Kelet-Európában, Spanyolországban, Vietnamban, Angolában és számtalan egyéb helyen legyilkolt áldozatok tetemeivel van kikövezve.
És erre az ideológiára szavazni azért, mert Gyurcsány szimpatikusabb, mint Orbán?!
A kislexikon.hu a szociáldemokrácia fogalmára a következő definíciót adja: „Az a politikai irányzat és mozgalom, amely a demokrácia, ill. a demokratikus jogállam elveit elfogadva a piacgazdaság és a szociális érdekek összeegyeztetésére reformok kezdeményezésével törekszik.” Ez ugye elég cinikusan hangzik az eddig megtárgyaltak fényében. És a politikailag naív és hiszékeny emberek sokszor be tudják fogadni ezt a szelídnek és jámbornak tűnő politikai irányzatot, mert nem tudnak, vagy nem akarnak tudni annak térdig vérben gázoló 20. századi történetéről.
A szociáldemokrácia valójában az egyik legfőbb ellensége mindenféle emberi idealizmusnak, szakralizmusnak és minden vallásos irányzatnak. Régebben nyíltan, napjainkban azonban sunyin, közvetett eszközökkel végzi társadalmi romboló munkáját. A globalizmus egyik legfőbb szekértolójaként a pénzoligarchiák által letiport, sivár falansztervilág felé tolja a társadalmakat. Társadalmi veszélyessége a 21. századra már meghaladja a kommunistákét!
A régi nagynevű „hullagyárosok” mai utódai újramaszkírozták magukat, és most nem közvetlen emberirtókként, hanem a népirtó nemzetközi pénzoligarchiák korifeusaiként lépnek fel. Minden keresztény számára elborzasztó és visszataszító kell legyen az általuk médiaerőszakkal terjesztett homokos és genderpropaganda, az egyneműek házassága, a nemek egybemosása, az X neműség és a többi természetellenes és megdöbbentő, népirtásra törekvő gondolat. Jól látható, hogy a mai "magyar" baloldal szerves módon kapcsolódik mind az ősszocialista hagyományokhoz, mind a mai globalista elvárásokhoz.
És erre az ideológiára szavazni azért, mert Mesterházy szimpatikusabb, mint Orbán?!
Egy ember szavazatának irányát elsősorban a legbelső világnézete kell hogy determinálja. Elfogadhatatlan az, hogy gyarló emberi szimpátiák határozzák meg a leadott voksokat. Vagy egyszerű hasznosságok, például, hogy az egy vagy többkulcsos jövedelemadót ígérőre szavazok. Mindenkinek végig kell gondolnia felelősségteljesen, hogy milyen világot is szeretne, és kiktől várja annak megvalósítását.
Minden a baloldal mellett leadott szavazat egy voks a jóság, az erkölcsösség és a természet rendje ellen, egy voks tulajdonképpen Isten ellen. Ahogy minden cselekedetük az isteni és a hagyományos emberi értékek ellen irányul. Minden indítékuk forrása a mérhetetlen hatalomvágy, a nemzetek letiprása és rabságban tartása, a globális függőségi viszonyok tartósítása és a világ materialista „bedarálása”. Napjaink nemzetközi hatalmi viszonyai között a cionizmus által, a pénzrendszer segítségével megszállt és letiport úgynevezett „nyugati polgári demokráciák” a hordozói ennek végzetes kórnak, és ők a legfőbb támaszai és életben tartói is a nemzetközi baloldali és liberális mozgalmaknak.
Keresztény magyar honfitársam! Ha csak ennek egy töredéke eszedbe jut akkor, mikor kitöltöd a szavazócédulát, ha csak egy pillanatra megjelenik lelki szemeid előtt az a temérdek keresztény és nemzeti mártír, akiket Gyurcsány és Mesterházy szellemi felmenői gyilkoltak halomra, akkor nem húzhatod be voksodat a baloldalra. És hiába mondják, hogy nincs közük a bűnökhöz, mikor tovább folytatják a gyilkolást, de ezúttal a korlátlan abortusszal, homokos házassággal és a többi fajtalansággal.
Nincs az a lelkiismeret, amely behúzhatja ezek mellé az ikszet! Itt a lehetőség kiírni őket a magyar történelemből.
A baloldal pusztulása ma már demográfiailag is kódolt, hiszen az idősödő „vérkomcsi” társadalmi rétegnek a felnövő fiatal nemzedékek között semmiféle természetes utánpótlása nincs. Eltűnésükkel a liberális ideológiák „természetes táptalaja” is megszűnik.
A halál és a sátán ideológiái soha nem győzhetnek a természetes rend, az élet, és Isten felett! A nemrég még diadalmasnak gondolt küzdelmük ma már biztos és végleges vereségre áll. Higgyünk a mielőbbi győzelmünkben, és gyorsítsuk annak bekövetkeztét! Például a Jobbikra leadott szavazatunkkal.
Szende Péter
További részletek: http://kuruc.info/r/57/125710/#ixzz2xGEiZEpJ
Utolsó hozzászólás